Az almaecetet időtlen idők óta használják különböző egészségügyi problémák ellenszereként a torokfájástól kezdve a visszerekig, de mind közül a legismertebb talán a fogyasztó hatás. Megnéztük, hogy a tudomány mit mond minderről.
Miért (lehet) csodaszer?
Az almaecetet nem csak úgy hasraütés-szerűen szemelték ki anno a nyavalyák kúrálására. Eleink ugyanis tisztában voltak vele, hogy ha élesztővel dúsítják az almalevet, akkor abban található cukor alkohollá változik. Ez a folyamat a fermentáció. A baktériumok aztán ecetsavvá alakítják az alkoholt – ennek köszönhető az ecetek savanyú íze és erős szaga.
Hogyan használják?
Maga az ecet sütéshez, főzéshez, salátaöntetnek és tartósítószernek is ideális. Magas savtartalma miatt azonban nem ajánlott italként fogyasztani, a túlzott bevitel pedig bármilyen formában problémákat okozhat. A természetgyógyászatban legtöbbször hígítva adagolják, általában 1-2 evőkanálnyit tesznek egy pohár vízbe vagy teába.
Mire jó?
Az ecetféléket már az ókori Görögországban is használták ilyen célokra, Hippokratész kora óta. A híres görög orvos sebkezelésre vetette be, manapság pedig leginkább a fogyókúra kiegészítőjeként, a szív- és érrendszer egészségének megőrzésére és helyreállítására, illetve a korpa kezelésére szokták elővenni.
A mai tudomány állása szerint ugyan nem sikerült az összes feltételezett előnyt igazolni, viszont akadnak olyanok is, amelyek szerint az ecetsav valóban és bizonyítottan segíthet. Ezek közül a két legfontosabb éppen az anyagcserére vonatkozik, s alátámasztja, hogy az ecetsav – így az almaecet is – a fogyni vagy súlyukat megtartani vágyók barátja lehet.
Japán tudósok kísérletek alapján alátámasztották, hogy az ecetsav bevitele nemcsak, hogy gátolja a zsírraktározást, hanem még a meglévő testzsírt is képes csökkenteni, beleértve az egészségre különösen káros hasi (zsigeri) zsírpárnák mennyiségét, illetve a szív-érrendszer szempontjából kritikus trigliceridszintet is. A tanulmány konklúziója, hogy napi 15-30 ml-nek megfelelő ecetbevitel hasznos a metabolikus szindróma megelőzésében és a túlsúly csökkentésében.
A másik lényeges tudományos bizonyíték, hogy az amerikai Arizonai Állami Egyetem munkatársai kimutatták: 40 gramm vízben higított 20 gramm almaecet csökkenti étkezés után a vércukorszintet. Egy másik kutatás alapján pedig fény derült arra, hogy a lefekvés előtti almaecet-fogyasztás segít kordában tartani az ébredés utáni éhgyomri vércukorszintet.
Az ecet ugyanakkor polifenolokat is tartalmaz, amelyek erőteljes antioxidáns hatású vegyületek, így általánosságban elmondható róluk, hogy segítenek a szervezet sejtjeinek felvenni a harcot a külső-belső ártalmakkal szemben, védelmet nyújtva például bizonyos rákfajták ellen. A polifenolokban gazdag táplálékforrások gyakran kiérdemelik a "szuperétel" vagy "szuperital" jelzőt emiatt.
Mire nem jó?
Érdekes ellentmondás, hogy míg az almaecet testzsírcsökkentő hatását sikerült bebizonyítani, a testsúly csökkentésével kapcsolatos ok-okozati összefüggés a mai napig nincs tudományosan alátámasztva. Jelenleg tehát mégsem jelenthetjük ki, hogy az almaecet fogyaszt. (Bár talán van némi igazság a közismert humoros megnyilvánulásban, miszerint mindent és mindennek az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani tudományosan.)
Sajnos elterjedt az interneten egy téves információ, miszerint az almaecet a festékes anyajegyek eltávolításának természetes módja. Ennek semmiféle alapja nincsen, ráadásul a kialakuló bőrirritáció miatt még veszélyes is lehet – pláne, ha melanoma-gyanús anyajeggyel azonnali orvoshoz fordulás helyett otthon kísérletezget az ember.
Az anyajegyek eltávolításának egyetlen orvos-szakmailag korrekt módszere a kimetszés, amely a mai technikának köszönhetően már nagyon szépen, szinte "láthatatlan" heggel gyógyulhat.
Kockázatok és mellékhatások
A túlzott almaecet-fogyasztás árthat a fogaknak, a toroknak és a gyomornak is, tehát semmiképpen sem ajánlott belőle napi 2-3 evőkanálnyinál nagyobb mennyiséget benyakalni – pláne hígítás nélkül.
A káliumszint jelentős csökkenését is eredményezheti, amire pedig többek között az izmoknak és az idegeknek is szükségük van. Fennáll továbbá a gyanú, hogy 1-es típusú cukorbetegség esetén lassítja az emésztőnedvek tovább haladását a gyomorból, tehát nehezíti az emésztést.
Emellett bizonyos gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphet – elsősorban a cukorbetegség kezelésére szedett antidiabetikumokkal, valamint egyes szívbetegség elleni pirulákkal, vízhajtókkal és hashajtókkal. Ilyeneknek az alkalmazása mellett ajánlott orvossal, gyógyszerésszel konzultálni az almaecet-kúráról.
Konklúzió
Összességében elmondhatjuk, hogy az almaecet egészséges szervezet esetén valószínűleg nem fog megártani, hiszen kalóriamentes, ételízesítésre is remek, ráadásul több fronton is kedvezően hat az egészségre. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban mégis túlzás a jelző, hogy "csodaszer" lenne.
Az almaecetet nem csak úgy hasraütés-szerűen szemelték ki anno a nyavalyák kúrálására. Eleink ugyanis tisztában voltak vele, hogy ha élesztővel dúsítják az almalevet, akkor abban található cukor alkohollá változik. Ez a folyamat a fermentáció. A baktériumok aztán ecetsavvá alakítják az alkoholt – ennek köszönhető az ecetek savanyú íze és erős szaga.
Hogyan használják?
Maga az ecet sütéshez, főzéshez, salátaöntetnek és tartósítószernek is ideális. Magas savtartalma miatt azonban nem ajánlott italként fogyasztani, a túlzott bevitel pedig bármilyen formában problémákat okozhat. A természetgyógyászatban legtöbbször hígítva adagolják, általában 1-2 evőkanálnyit tesznek egy pohár vízbe vagy teába.
Mire jó?
Az ecetféléket már az ókori Görögországban is használták ilyen célokra, Hippokratész kora óta. A híres görög orvos sebkezelésre vetette be, manapság pedig leginkább a fogyókúra kiegészítőjeként, a szív- és érrendszer egészségének megőrzésére és helyreállítására, illetve a korpa kezelésére szokták elővenni.
A mai tudomány állása szerint ugyan nem sikerült az összes feltételezett előnyt igazolni, viszont akadnak olyanok is, amelyek szerint az ecetsav valóban és bizonyítottan segíthet. Ezek közül a két legfontosabb éppen az anyagcserére vonatkozik, s alátámasztja, hogy az ecetsav – így az almaecet is – a fogyni vagy súlyukat megtartani vágyók barátja lehet.
Japán tudósok kísérletek alapján alátámasztották, hogy az ecetsav bevitele nemcsak, hogy gátolja a zsírraktározást, hanem még a meglévő testzsírt is képes csökkenteni, beleértve az egészségre különösen káros hasi (zsigeri) zsírpárnák mennyiségét, illetve a szív-érrendszer szempontjából kritikus trigliceridszintet is. A tanulmány konklúziója, hogy napi 15-30 ml-nek megfelelő ecetbevitel hasznos a metabolikus szindróma megelőzésében és a túlsúly csökkentésében.
A másik lényeges tudományos bizonyíték, hogy az amerikai Arizonai Állami Egyetem munkatársai kimutatták: 40 gramm vízben higított 20 gramm almaecet csökkenti étkezés után a vércukorszintet. Egy másik kutatás alapján pedig fény derült arra, hogy a lefekvés előtti almaecet-fogyasztás segít kordában tartani az ébredés utáni éhgyomri vércukorszintet.
Az ecet ugyanakkor polifenolokat is tartalmaz, amelyek erőteljes antioxidáns hatású vegyületek, így általánosságban elmondható róluk, hogy segítenek a szervezet sejtjeinek felvenni a harcot a külső-belső ártalmakkal szemben, védelmet nyújtva például bizonyos rákfajták ellen. A polifenolokban gazdag táplálékforrások gyakran kiérdemelik a "szuperétel" vagy "szuperital" jelzőt emiatt.
Mire nem jó?
Érdekes ellentmondás, hogy míg az almaecet testzsírcsökkentő hatását sikerült bebizonyítani, a testsúly csökkentésével kapcsolatos ok-okozati összefüggés a mai napig nincs tudományosan alátámasztva. Jelenleg tehát mégsem jelenthetjük ki, hogy az almaecet fogyaszt. (Bár talán van némi igazság a közismert humoros megnyilvánulásban, miszerint mindent és mindennek az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani tudományosan.)
Sajnos elterjedt az interneten egy téves információ, miszerint az almaecet a festékes anyajegyek eltávolításának természetes módja. Ennek semmiféle alapja nincsen, ráadásul a kialakuló bőrirritáció miatt még veszélyes is lehet – pláne, ha melanoma-gyanús anyajeggyel azonnali orvoshoz fordulás helyett otthon kísérletezget az ember.
Az anyajegyek eltávolításának egyetlen orvos-szakmailag korrekt módszere a kimetszés, amely a mai technikának köszönhetően már nagyon szépen, szinte "láthatatlan" heggel gyógyulhat.
Kockázatok és mellékhatások
A túlzott almaecet-fogyasztás árthat a fogaknak, a toroknak és a gyomornak is, tehát semmiképpen sem ajánlott belőle napi 2-3 evőkanálnyinál nagyobb mennyiséget benyakalni – pláne hígítás nélkül.
A káliumszint jelentős csökkenését is eredményezheti, amire pedig többek között az izmoknak és az idegeknek is szükségük van. Fennáll továbbá a gyanú, hogy 1-es típusú cukorbetegség esetén lassítja az emésztőnedvek tovább haladását a gyomorból, tehát nehezíti az emésztést.
Emellett bizonyos gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphet – elsősorban a cukorbetegség kezelésére szedett antidiabetikumokkal, valamint egyes szívbetegség elleni pirulákkal, vízhajtókkal és hashajtókkal. Ilyeneknek az alkalmazása mellett ajánlott orvossal, gyógyszerésszel konzultálni az almaecet-kúráról.
Konklúzió
Összességében elmondhatjuk, hogy az almaecet egészséges szervezet esetén valószínűleg nem fog megártani, hiszen kalóriamentes, ételízesítésre is remek, ráadásul több fronton is kedvezően hat az egészségre. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban mégis túlzás a jelző, hogy "csodaszer" lenne.
.gif)
