Reggeli nélkül indítod a napot, délutánig nem eszel, majd este jöhet minden?
Az időszakos böjt, vagyis az intermittent fasting az elmúlt évek egyik legnagyobb diétás őrülete lett.
Van, aki esküszik rá, mert könnyebben fogy tőle, mások szerint energikusabbak lettek, és olyanok is akadnak, akik egyszerűen azt mondják: „Nekem ez kínzás!”
De vajon tényleg ennyire hatásos?
Vagy csak újabb divatdiétáról van szó?
Mi az a 16:8, és miért lett ekkora sláger?
A módszer alapötlete meglepően egyszerű:
nem feltétlenül azt szabályozod, hogy mit eszel, hanem azt, hogy mikor.
A legismertebb változat a 16:8-as rendszer.
Ez azt jelenti, hogy nagyjából 16 órán keresztül nem fogyasztasz kalóriát tartalmazó ételt, majd egy 8 órás időablakban étkezel.
Például délelőtt 10 és este 6 között eszel, utána pedig következik a 16 órás böjti időszak.
Elsőre brutálisan hangzik?
Sokan pont az ellenkezőjét tapasztalják.
Azt mondják, hogy végre nem kell egész nap azon gondolkodniuk, mikor és mit egyenek, egyszerűen van egy időablakuk, amelyhez tartják magukat.
És ha emiatt összességében kevesebb kalóriát fogyasztanak, az természetesen a testsúlyukra is hatással lehet.
„Több energiám lett tőle!” – tényleg?
Az időszakos böjt hívei gyakran számolnak be arról, hogy kevésbé érzik magukat elnehezültnek, illetve könnyebbnek találják az étkezés kontrollálását.
De itt fontos egy dolgot tisztázni:
nem mindenki reagál ugyanúgy.
Van, aki néhány nap alatt alkalmazkodik.
Más pedig délelőtt 11-kor már úgy érzi, hogy képes lenne felfalni az egész hűtőszekrényt.
A hosszú étkezésmentes időszak egyeseknél ingerlékenységet, fejfájást, koncentrációs nehézséget vagy erős éhséget okozhat.
És ha valaki este azzal kompenzálja a napközbeni koplalást, hogy mindent megeszik, amit meglát, akkor könnyen elveszhet a módszer egyik legfontosabb előnye.
A böjt után jön a „jutalomfalás” – itt csúszhat el az egész
Képzeld el:
Egész nap kibírod.
Nem reggelizel.
Nem nassolsz.
Délután már alig várod, hogy végre ehess.
Aztán eljön az étkezési ablak...
És jön a pizza.
A süti.
A chips.
A nagy adag vacsora.
Majd még valami desszert.
„Megérdemlem, hiszen egész nap nem ettem!”
Csakhogy a szervezet nem ad pluszpontot azért, mert délig koplaltál.
Ha az étkezési ablakban rendszeresen túl sok kalóriát viszel be, a fogyás elmaradhat.
Ezért az időszakos böjt sem írja felül az alapokat:
az étrend minősége és a teljes energiabevitel továbbra is számít.
„Az őseink is böjtöltek!”
Az időszakos böjt támogatói gyakran azzal érvelnek, hogy az emberi szervezet már évezredek óta találkozott olyan időszakokkal, amikor nem jutott rendszeresen ételhez.
Ez valóban érdekes élettani szempont.
Csakhogy a mai ember élete egészen más.
Ülünk a számítógép előtt, telefonozunk, autóval járunk, dolgozunk, stresszelünk, edzünk, gyerekeket nevelünk, és közben egészen más a napi ritmusunk, mint az ősi közösségeké volt.
Ezért abból, hogy valamit az őseink is csináltak, még nem következik automatikusan, hogy az mindenkinek ideális.
És vajon tényleg lassítja az öregedést?
Na, itt kezd igazán érdekessé válni a történet.
Az időszakos böjt és a különböző böjti protokollok hatásait számos kutatás vizsgálja, többek között az anyagcsere, a testsúly és az öregedéssel kapcsolatos biológiai folyamatok szempontjából.
Vannak ígéretes eredmények, de nem lehet kijelenteni, hogy az időszakos böjt bizonyítottan meghosszabbítja az emberi élettartamot.
Ez az a pont, ahol a közösségi média gyakran jóval messzebbre megy, mint amit a tudomány jelenleg biztosan állít.
A „böjtölök, tehát lassabban öregszem” kijelentés túl nagy ugrás.
A hétköznapokban sem mindig egyszerű
Papíron gyönyörűen hangzik:
8 óra evés, 16 óra böjt.
De mi történik, ha reggel 6-kor indulsz dolgozni?
Mi van, ha este 7-kor vacsorázik együtt a család?
És ha hétvégén teljesen más a napirended?
Vagy éppen edzés után ennél, de az már kívül esik az étkezési ablakodon?
Az időszakos böjt egyik legnagyobb kérdése ezért nem is az, hogy „működik-e?”, hanem az, hogy:
„Tudod-e hosszú távon is csinálni?”
Mert egy olyan étrend, amely két hétig tökéletes, majd feladod, kevésbé hasznos, mint egy egyszerűbb rendszer, amelyet hónapokon és éveken keresztül is képes vagy követni.
Nem mindenkinek való
Az időszakos böjt nem univerzális megoldás.
Különösen fontos szakemberrel egyeztetni például akkor, ha valaki cukorbeteg, gyógyszert szed, várandós vagy szoptat, illetve ha korábban evészavarral küzdött.
Gyermekek és serdülők esetében sem érdemes önállóan ilyen étkezési rendszerekbe kezdeni.
A „nekem bevált” nem jelenti azt, hogy mindenkinek be fog válni.
Akkor most működik vagy nem?
Igen is, meg nem is.
Az időszakos böjt egyes emberek számára hasznos eszköz lehet a testsúly és az étkezés kontrollálására.
De nem azért, mert varázslatos módon „bekapcsolja a zsírégetést”.
Ha a böjt segítségével könnyebb kevesebb kalóriát fogyasztanod, és közben megfelelő minőségű ételeket eszel, akkor valóban segíthet a fogyásban.
De ugyanezt sok más, fenntartható étrendi rendszerrel is el lehet érni.
A valódi titok talán nem is a böjt
Lehet, hogy a legfontosabb üzenet sokkal egyszerűbb:
egyél több valódi, tápanyagdús ételt, mozogj rendszeresen, aludj eleget, és találj olyan étkezési rendszert, amelyet hosszú távon is képes vagy követni.
Ha ebbe belefér a 16:8-as böjt, remek.
Ha nem fér bele, attól még egyáltalán nem vagy lemaradva semmiről.
És most te jössz!
Te kipróbáltad már a 16:8-as böjtöt?
Segített a fogyásban, könnyebb lett tőle az étkezésed – vagy néhány óra után már a hűtőszekrényt nézted kétségbeesetten?
Írd meg kommentben!